gyepágy
gyepágy [p-á] főnév, (ritka) gyöpágy (népies, irodalmi nyelvben)
1. Gyeppel benőtt, gyeppel borított hely, melyen heverni lehet. Tiszán innen, Dunán túl … van egy gulyás nyájastul. Legelteti a gulyáját. Oda várja a babáját gyepágyra. (népköltés) Egy gyepágy kinálkozik Hűvös illatú ölével. (Vörösmarty Mihály) Be szép … a könnyű ruhák | lobogása, az édes | selyem, amikor | strandon, kirándulók | gyepágyán … | asszonytestekre tapad. (Szabó Lőrinc)
2. (ritka) Kertnek gyeppel borított, gondozott, ápolt része. Az udvar előkelő … utakkal, gyepágyakban virággal a tornác előtt. (Petelei István) Ment-ment a parkban, a nyírott gyöpágyak és bokrok között. (Kosztolányi Dezső)
gyepágyas.
