gyapjú
gyapjú [ú v. u] főnév -t, -ja (főleg a 2–3. jelentésben), gyapjat, gyapja (főleg az 1. jelentésben), (rendsz. csak egyes számban)
1. A juh göndör, fürtös szőrzete, kül. lenyírt állapotban; a szövő-fonó ipar egyik legfontosabb nyersanyaga. Finom, mosatlan, mosott, selymes, tiszta gyapjú; ® tavaszi gyapjú; ® őszi gyapjú; lenyírja a juh gyapját. A juh gyapjából fonalat, ebből pedig szövetet készítenek. Akkor így gondolkoztak az ausztriai császárok tanácsadói: amely juhnak a gyapja enyém, az a juh maga is enyém. (Arany János) Igen, a juhnak gyapja van, de csak akor, mikor már nem ő viseli. Míg az ő bőrén tartózkodik, addig szőr. (Móra Ferenc) || a. (ritka) Némely más állat (pl. az angorakecske, angoranyúl) szövő-fonó ipari nyersanyagul felhasználható szőrzete.
2. Ez az anyag <az ipari feldolgozás egyes fokozatain>, kül. fonállá feldolgozva. Kártolt gyapjú. Ez a szövet gyapjúból van.
3. Az így készült fonálból gyártott szövet. Ez a ruha tiszta gyapjúból van.
4. jelzői használat(ban) Gyapjúból (1–3) való. Gyapjú férfiruha.
Szóösszetétel(ek): 1. gyapjúanyag; gyapjúár; gyapjúáru; gyapjúatlasz; gyapjúáztató; gyapjúbála; gyapjúbehozatal; gyapjúelőleg; gyapjúfajta; gyapjúfehérítő; gyapjúfeldolgozó; gyapjúfelvásárló; gyapjúfestés; gyapjúfésű; gyapjúfésülés; gyapjúfinomítás; gyapjúfonoda; gyapjúfonó; gyapjúharisnya; gyapjúholmi; gyapjúhordó; gyapjúhozam; gyapjúhulladék; gyapjúipar; gyapjúkártolás; gyapjúkereskedelem; gyapjúkészlet; gyapjúkeverő; gyapjúkezelés; gyapjúkivitel; gyapjúkóc; gyapjúlepel; gyapjúmanufaktúra; gyapjúmellény; gyapjúmosás; gyapjúnemez; gyapjúnemű; gyapjúpalást; gyapjúpiac; gyapjúpulóver; gyapjúruha; gyapjúsál; gyapjúszagú; gyapjúszállítmány; gyapjúszőnyeg; gyapjúszőr; gyapjúszövés; gyapjúszövő; gyapjúszükséglet; gyapjútakaró; gyapjútermék; gyapjútisztító; gyapjútőzsde; gyapjúügynök; gyapjúvásár; gyapjúvevő; gyapjúveszteség; gyapjúvétel; gyapjúzsák; 2. angoragyapjú; félgyapjú; fésűsgyapjú.
