gyenge
gyenge [ë-e] melléknév és főnév gyönge
I. melléknév ..gén, ..gébb
1. Olyan <ember, állat>, akinek v. amelynek csekély a testi ereje. Gyenge asszony, gyermek, nő; gyenge jószág, ló, ökör; (tréfás) a gyengébb nem: a női nem, a nők (összessége); gyenge vmire v. vmihez. Gyenge legény volt, nem bírta el a nehéz zsákot. Olyan gyenge már szegény, hogy fel sem tud ülni az ágyban. Az egyik lova jóval gyengébb, mint a másik. Szóláshasonlat(ok): gyenge, mint a ® harmat. Huszonhat esztendő előtt vala ez – | még gyenge ifjonc voltál. (Katona József) || a. Ilyen emberre v. állatra jellemző, nagyobb erőkifejtésre nem képes <testrész>, megerőltetésre nem képes, beteges, rosszul működő <szerv>. Gyenge kar, kéz, láb, ujjak; gyenge fog, gyomor, szív, tüdő; gyenge csáp, csőr, karom, szárny; gyenge idegzet, izomzat, szervezet; gyenge a szeme, szíve; gyenge lábon ¬ áll (vmivel). Udvarom, udvarom, szép kerek udvarom, Nem söpör már többé az én gyenge karom. (népköltés) Nem virítok számotokra, Árva finnyás kóficok! | Kiknek gyönge, kényes, romlott Gyomra mingyárt háborog. (Petőfi Sándor) || b. Hibásan, rosszul működő <testi v. lelki funkció, képesség>. Gyenge a hallása, látása, szaglása, emlékezőtehetsége, ítélőképessége; gyengén hall, lát; gyengén van: rossz egészségi állapotban v. Olyan gyenge látású már, hogy a pápaszeme fölé is még egy pápaszemet tesz föl. (Mikszáth Kálmán)
2. Még ki nem fejlett, zsenge v. erőben, nagyságban, fejlettségben az átlagon alul maradó <ember, állat, növény, ill. ezek egyikének vmely része, szerve>. Gyenge bárány, borjú, kacsa, liba, malac; a gyermek gyenge keze, lába, ujjai; a fa gyenge ága, hajtása, levele, rügye; gyenge szőrözet, tollazat; gyenge karom, köröm; gyenge bab, borsó, karalábé, kukorica. Az hol én elmegyek Még a fák is sírnak, Gyenge ágairól A levelek hullnak. (népköltés) Volt ott sok drága jó darab sajt, … meg – gyenge kukorica. (Jókai Mór) Egymás mellett fekszünk: a folyó meg én, | gyenge füvek alusznak a szívem alatt. (József Attila) || a. Puha, finom tapintású. Gyenge bőr, haj, talp, tenyér. Hímezte palástom selyemarany szállal, Rá mentekötőt is gyenge tíz ujjával. (Arany János) Két gyenge tenyere közé fogta az arcomat. (Móricz Zsigmond)
3. Olyan <személy>, akiben nincs elegendő akaraterő, erély élete alakításához, ill. hivatása, feladata betöltéséhez. Gyenge főnök, szülő, uralkodó. Ha férfi vagy, légy férfi, S ne hitvány, gyönge báb. (Petőfi Sándor) || a. Ilyen személyre jellemző <lelki tulajdonság, magatartás>. Gyenge akarat, egyéniség; gyenge jellem; (átvitt értelemben) gyenge kezű: erélytelen; (átvitt értelemben) gyenge szívű: érzékeny szívű, engedékeny. Erős kezű, de gyönge szívű ember volt: egyetlen fiától nem tudott semmit megtagadni. (Jókai Mór) Az a kedves fia, az oly gyenge jellem, azt akármikor elkaphatja … egy nő. (Móricz Zsigmond) Ha sújt a villám s retten a gyönge szív, Ó ösztökéld a tétova honfiút. (József Attila) || b. Olyan <személy>, akiben csekély a hivatása, feladata betöltéséhez szükséges szellemi képesség. Gyenge tanár, tanuló; gyenge előadó, színész; vki gyenge vmiben: <rátermettség, készültség, kedv v. szorgalom hiánya miatt> nem eléggé jártas, gyakorlott vmely tantárgyban, tudományágban, szellemi erőfeszítést igénylő dologban. Világéletében gyenge volt a számtanban. || c. Vkinek gyenge oldala vmi: a) járatlan, tudatlan, gyakorlatban vmiben. Gyenge oldala a latin. b) (bizalmas) nagyon kedvel <vmely ételt, italt>, s nehezen tudja megállni, hogy ne egyék, igyék belőle.
4. Olyan <tárgy, eszköz, szerkezet>, amely már nem eléggé v. már csak kismértékben alkalmas rendeltetése betöltésére. Gyenge szerszám, mágnes; gyenge szemüveg: kis dioptriájú sz. Gyenge már ez a rádiócső.
5. Olyan <élvezeti cikk, gyógyszer v. vegyszer>, amelyben a szokottnál csekélyebb a lényeges vegyi hatóanyag. Gyenge bor, likőr, pálinka, rum, szesz; gyenge dohány, kávé, tea; gyenge gyógyszer, méreg. || a. (konyhaművészet) Kevés fűszerrel és rendsz. fiatal állat húsából készült <étel>. Gyenge becsinált, csibehús.
6. Olyan <anyag, alkatrész, készítmény, építmény>, melyben csekély az ellenálló erő; könnyen pusztuló, romló, szakadó. Gyenge bőr; gyenge kötél, lánc, posztó, szövet; gyenge épület, erőd, gát, híd, torlasz, töltés. Jaj a háznak, mely alapba gyönge … (Petőfi Sándor) || a. (népies) Könnyen alakítható; lágy, puha. Gyenge agyag, vaj, viasz.
7. Csekély erővel megnyilvánuló <természeti jelenség, fizikai folyamat>. Gyenge fagy, felmelegedés, havazás, szél; gyenge áram, fény, hang, szín. A lapályok gyönge rózsaszínnel vannak bevonva. (Jókai Mór) Hideg volt még a víz, gyenge tavasz volt. (Móricz Zsigmond) || a. Csekély erővel megnyilvánuló <testi v. lelki folyamat, jelenség>. Gyenge nyilallás, szúrás; gyenge kiáltás, mosoly, sóhajtás; gyengén dobog a szíve; gyengén hangsúlyoz. Gyönge szózatom ne növeljen, de … egyenlítsen a szakadáson, melyet a gróf … hirdetni jónak tartott. (Kossuth Lajos)
8. Általában alacsony fokú, kis mérvű <jelenség, hatás, művelet>. Gyenge benyomás; gyenge légnyomás, nyomás; gyenge büntetés, dorgálás, fenyíték, szidás; gyengén megdörzsöl, megráz vmit.
9. Vmely követelménynek meg nem felelő <teljesítmény, eredmény>. Gyenge film, regény; gyenge előadás, felelet, osztályzat, tudás; (iskolai) gyenge jeles, jó stb., ill. gyenge ötös, négyes stb.: a jelesnél, a jónál stb. rosszabb, de a következőnél jobb osztályzat. Ezt a hencegő és igen gyenge készültségű embert derekasan megszégyenítem. (Tolnai Lajos) || a. Vminek a gyenge oldala, pontja: vminek az a része, mozzanata, ahol leginkább támadható, sebezhető. Az előadásnak több gyenge pontja volt. A mű leggyengébb oldala a hibás okfejtés. Ez volt a várnak gyönge oldala, ez a napkeleti. (Gárdonyi Géza) || b. Igényeinknek, várakozásunknak, szükségleteinknek meg nem felelő, nem elegendő <szolgáltatás, teljesítés>. Gyenge ajándék, díjazás, fizetés, jutalom; gyenge biztatás, segítség, ösztönzés, vigasz, vigasztalás. || c. <Mennyiség v. minőség tekintetében> nem kielégítő <táplálék, étkezés>. Gyenge ebéd, koszt, reggeli, vacsora. Olyan gyenge volt az ebéd, hogy éhen maradtunk. Olyan kutyának tartották, akinek egyetlen foga sincs, s akiből a gyenge [börtön]koszt minden … bátorságot … kigyomlált. (Tolnai Lajos) Miklós … nagyon jó kis fiú volt, gondolom, azért volt olyan jó, mert oly gyenge koszton nőtt. (Móricz Zsigmond) || d. Kis forgalmú <üzlet, piac>, alacsony árfolyamú <értékpapír>. Gyenge volt a mai piac. || e. (fényképészet) A fények és árnyékok ellentéteiben szegény, erőtlen, lapos <kép>. Gyenge negatív, másolat.
10. (nyelvtudomány) Gyenge ragozás: <némely indoeurópai nyelvben> olyan r., amelyet az jellemez, hogy az e ragozásba tartozó igék, főnevek tövében nincs magánhangzó-váltakozás, ill. a melléknevek nem vesznek föl bizonyos jellemző végződéseket.
11. (nyelvtudomány) Gyenge hehezet: a h hang hiányát jelölő h.
II. főnév ..gét, ..géje [e]
1. Vkinek v. vminek a gyenge oldala, gyenge pontja, hibája, érzékeny, sebezhető része, tulajdonsága. Mindenkinek vannak gyengéi. Nekem ez a gyengém. Ennek a műnek sok a gyengéje. Mint embernek csupán egy szembetűnő gyengéje van, amelybe belátni csak a legbizalmasabb barátainak enged. (Mikszáth Kálmán) Tisztelték tudásáért, de igyekeztek kipécézni gyöngéit is. (Kosztolányi Dezső) A királyi biztos … rövid idő alatt … rá tudott tapintani a város gyengéjére. (Móricz Zsigmond)
2. <A hatalmasokkal való szembeállításban:> elnyomottságából a maga erejéből felszabadulni nem tudó személy. Igazságot akart szolgáltatni a gyöngének a hatalmassal, az elnyomóval szemben. (Ambrus Zoltán) Makacsul hitt abban, hogy egyszer a szegényeknek, elnyomottaknak és gyengéknek napja is felvirrad. (Kuncz Aladár) || a. <A lélekben, jellemben erős, magát fegyelmező személlyel való szembeállításban:> önuralom, önfegyelmezés híjával való, lélekben gyenge személy. Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzeteket hordoz szívében! (Széchenyi István) || b. A gyengébb: <vmilyen szempontból> a másiknál v. másoknál gyengébb ember. Ne bántsd a gyengébbet. Könnyű a gyengébbel kikezdeni. Borzasztó az a gúny, amellyel a hatalmasabbak a gyengébbeket szabadon döfhetik, szúrhatják. (Tolnai Lajos) || a. (tréfás, gúnyos) A gyengébbek kedvéért: részletesebben, bővebben ki kell fejteni, hogy mindenki, a jelenlevő, átlagnál gyengébb felfogásúak is megérthessék. Gyöngébbek kedveért, kivált falusi emberek számára meg kell magyaráznom: mi az a balett. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek): 1. gyengeelméjűség; gyengelelkűség; 2. ideggyenge.
