gyűlés
gyűlés főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. Vmely ügyben, ügykörben illetékes, érdekelt személyeknek bizonyos szabályok szerint megrendezett és egy felelős személy által vezetett tanácskozása. Alakuló gyűlés; ® aradi gyűlés; a gyűlés elnöke, menete, ügyrendje; elnököl, részt vesz a gyűlésen; gyűlést hív össze; a gyűlést megnyitja, vezeti, berekeszti. Konstantinus császár megparancsolta a gubernátoroknak, hogy szekereket … rendeljenek a püspököknek, akik a nicaeai gyűlésre mentenek. (Mikes Kelemen) Valaha … Mátyás király tartott [a tiszaparti fűzfa alatt] törvénytevő gyűlést. (Móricz Zsigmond) || a. Az ilyen módon tanácskozás v. határozathozatal céljából összegyűlt személyek összessége. A gyűlés így döntött. A gyűlés megszavazta a határozati javaslatot. A gyülés háromszor leszavazta. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
2. Több személynek egy helyre való alkalomszerű összesereglése rendsz. politikai nézeteik, akaratuk nyilvánítása végett. Tiltakozó gyűlés; választójogi gyűlés; gyűlést betilt, feloszlat, szétver. Azt mondta, hogy ő tíz év óta nem volt misén. De bezzeg jár a szociálista gyűlésekre, megtudtam. (Ady Endre)
3. (népies) Gennyes kelés. Gyűlés van az ujjamon. A gyűlést fel kellett vágni.
Szóösszetétel(ek): 1. gyűlésnap; gyűléssorozat; gyűlésterem; 2. békegyűlés; csapatgyűlés; díszgyűlés; kisgyűlés; közgyűlés; lakógyűlés; megyegyűlés; nagygyűlés; nemzetgyűlés; népgyűlés; országgyűlés; pártgyűlés; röpgyűlés; taggyűlés; tömbgyűlés; tömeggyűlés; választógyűlés; vándorgyűlés.
gyűlési.
