habos
habos melléknév -an, -abb
1. Olyan <folyadék v. szilárd test>, amelynek felszínén hab (1) keletkezett. Habos káposztalé, víz; habos szappan. A sört habosan szereti. Guszti pincér parancs nélkül hozza a habos söröket. (Gelléri Andor Endre) || a. Ilyen vizű <folyó, tenger>. A habos, szürke, zavaros Duna … hangos loccsanással csapódik a fagyos partokhoz. (Tolnai Lajos)
2. Olyan <test, száj>, amelyen hab (2), tajték üt ki; tajtékos, habzó. Habos a ló szája. A nagy hajszában habos lett a ló. Tornyáról magas palotának Rohan alá, hajh! már özvegy• Budának … S üvölt habos ajkkal. (Arany János)
A 2. sz. jelentés Arany-idézetében özvegye olvasandó.
3. Habbal (3) készített, bevont, díszített <étel, ital, sütemény>. Habos sütemény, torta.
4. (szövőipar) Olyan <ruhaanyag, ruha>, amelyen a fény visszaverődése következtében a díszítések, rajzok, vonalak, minták hullámosan fénylenek. Habos kendő, kötény, selyem. Nehéz habos selyem ruhája … briliántos gombbal van összegombolva. (Jókai Mór) Be jól állott volna a vállán a habos selyem palást, kezében az aranyvágású imakönyv … (Móricz Zsigmond) || a. Hullámos vonalakkal, mintákkal díszített <tárgy>. A szekrény habos ajtaja. A fényes aranyak, habos huszasok … csillapíták le Söröst. (Vas Gereben) || b. Habos kőris: bútorkészítésre haszn. k., amelynek fája hullámvonalasan árnyalt, barnás v. sárgás színű.
5. (átvitt értelemben) Nagyon könnyű anyagból készült és bő, lenge fodrokkal díszített <ruhadarab>. A kislány habos ruhácskája mindenkinek feltűnt.
Szóösszetétel(ek): haboskék; haboszöld.
