halaszt
halaszt tárgyas ige -ott, ..asszon; -ani
1. Vmikorra halaszt vmit: vmely tevékenység folytatására v. elvégzésére vmely más, későbbi idő(ponto)t jelöl meg, akkorra hagyja. A tárgyalást 15-ére halasztották. A munkát másnapra halasztja. A találkozót a jövő évre halasztottuk.
2. (ritka) <Vmely időtartam alatt> újra meg újra elodáz vmit; halogat. Nem kell sokáig halasztani a házasságot. Egy kis független nyugalmat, Melyben a dal megfoganhat, Kértem kérve [a sorstól]: S ő halasztá, évrül-évre. (Arany János)
Igekötős igék: elhalaszt.
Szóösszetétel(ek): húz-halaszt.
halasztat; halasztgat; halasztható; halasztó; halasztott.
