hangzás

Teljes szövegű keresés

hangzás főnév -t, (-ok), -a (többes számban ritka)
1. A hangzik (1, 1a) igével kifejezett folyamat, történés; az a tény, hogy vmi hangzik, és hallható. A dal, a tilinkó, a távoli zaj hangzása.
2. Hang(ok)nak, hangsor(ok)nak, szó(k)nak a fülre tett hatása. Jó, kellemetlen, rossz hangzás; hangzás szerinti átírás: <vmely idegen nyelv szavaival kapcs.> nyelvünk hangjait jelölő betűkkel történő á. Az olasz szavak hangzása igen dallamos. Mondataink rossz hangzását úgy küszöbölhetjük ki, hogy fogalmazásunkat hangosan elolvassuk.  Egy virág színe vagy egy igető hangzása éppoly fontos, mint akármi más a világon. (Babits Mihály) || a. Szó(k)nak, névnek vmely nyelv szavaira emlékeztető, hozzájuk hasonló volta, hangalakja. Nevének szlávos hangzása van. Hangzásra ezek a szavak nem hasonlítanak egyetlen európai nyelv szavaihoz sem. || b. (választékos) Vmely névről egy szűkebb közösségben, területen kialakult, a hagyomány folytán hozzá kapcsolódó kedvező v. kedvezőtlen hangulat, érzelmi tartalom. A Tibor névnek egy ideig előkelő hangzása volt. Ennek a névnek nagyon rossz hangzása van városunkban.
Szóösszetétel(ek): széthangzás.
hangzási; hangzású.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages