harmatozik
harmatozik tárgyatlan ige -ott, -na, -zon (-zék), harmatoz (csak 3. személyben)
1. (alany nélkül) Harmat esik, száll alá. Hajnalban harmatozott.
2. (ritka) Harmatot hullat. Harmatozik a lehűlt levegő.
3. (ritka) Harmattól v. harmatként remegve csillog. Hajnalban a rét csillogva harmatozott. Veszi észre, sántít egy kedves ünője, Vér nyom is a fűvön harmatozik tőle. (Arany János)
harmatozás; harmatozó.
