hasadt
hasadt melléknév -an, -abb
1. (csak határozóval) Olyan, ami vhogyan, vmitől (el-, meg)hasadt. Szépen hasadt kristály; háromfelé hasadt kő.
2. Olyan <szilárd anyag(ú tárgy), főleg fa>, amely hosszában kettévált, ill. hosszanti irányban hézag, rés támadt rajta; repedt. Hasadt deszka, fa, hegedű. Atyafi! eladó a hasadt tekenő? (Arany János)
3. Olyan <szőtt anyag>, amely hosszában v. keresztben egyenes vonalban elszakadt. Hasadt posztó, selyem, vászon. || a. (átvitt értelemben) Latrok között a gyászos, csonka péntek, Hasadt kárpitja a mogorva égnek … (Juhász Gyula)
4. (állattan, régies) Hasított (2). Hasadt csülkű, körmű, patájú; hasadt nyelvű: a végén ágra vált ny-ű, (pl. gyík) Hasadt ujjú: nem úszóhártyás ujjú. || a. (növénytan) (Tenyeresen) hasadt levél: olyan l., amelynek lemezén az osztottság a középvonalig terjed.
5. (orvostudomány) Hasadt szájpad: farkastorok.
hasadtság.
