hátall
hátall tárgyatlan ige -t, -jon (ritka, tájszó)
Vmire v. vmivel hátall: <földterület, épület> hátsó részével nyúlik vhová, hátsó részével szomszédos, határos vmivel. Udvarom a szomszéd kertjével hátall. A raktár a fűszerkereskedésre hátall. Ismeritek a bérházak fonákját, | mely valamely üres telekre hátall, | a függőlegesen leszelt tetővel …? (Babits Mihály)
hátalló.
