hátravet
hátravet tárgyas ige
1. Felfelé irányuló gyors és erőteljes mozdulattal hátrafelé hajlít, hajt, hátrafelé vet. Hátraveti a fátylat az arcáról. Hátraveti a fejét. [A cigányasszony] időnkint hátraveti a fejét, mert a haja a szemébe lóg. (Gárdonyi Géza) || a. Hátraveti magát: gyors mozdulattal hátradől. Hátravetette magát a karosszékben.
2. (átvitt értelemben) <Haladásban, fejlődésben> hátráltat, akadályoz vkit, vmit; visszavet. Hátraveti a tanulásban. A rossz termés akkoriban kissé hátravetett bennünket.
hátravetés; hátravetett; hátravető; hátravettet.
