heveder
heveder [e-e-e] főnév -t, -ek [ë], -e [e] v. -je [e]
1. Kenderfonálból szőtt (széles), erős szalag. Leszakadt az ablakredőny hevedere. A szállítómunkások hevederrel emelik a szekrényt. || a. <Kárpitosiparban:> ülő- és fekvőbútor fakeretére kifeszített (több) ilyen szalag; keresztben egymáson átfűzve ezek tartják a rugókat v. a párnákat.
2. Hasonló szalag, ill. szíj, amellyel a nyerget felcsatolják a lóra. Meghúzza, tágítja a hevedert. Esik az eső, ázik a heveder, Gyenge lábamat szorítja a kengyel. (népköltés) Egyet szorított lova hevederén, gyorsan felvetette rá magát. (Jókai Mór)
3. (műszaki nyelv) Többnyire vasból v. fából való rövidebb lemez, pánt (1) az összeillesztendő alkatrészek összefogására, összeerősítésére. Az ajtó, a fűrész hevedere.
4. (műszaki nyelv) A futó-, szállító-, kaparószalagnak széles, görgőkön futó része, amely az anyagot, a tárgyakat továbbítja.
5. (építészet) Vízszintes támasztó, merevítő v. összekötő építészeti elem.
Szóösszetétel(ek): 1. hevederfa; hevederfűrész; hevedergerenda; hevederlemez; hevederszíj; hevederszövés; 2. sínheveder; töltényheveder.
hevederes; heveredez.
