hézagos
hézagos melléknév -an, -abb
1. Olyan <szilárd anyag, test>, amely(b)en hézag (1) van. Hézagos fal. Átnézett a hézagos palánkon.
2. (átvitt értelemben) Olyan <alkotás, ismeret, megnyilatkozás>, amelyben hézag (2), hiány mutatkozik; hiányos, nem teljes, befejezetlen. Hézagos munka; hézagos tudás; hézagosan mond el vmit. Kinyitotta könyvét … Mulattatta, hogy hézagos olasz nyelvismerete ellenére is tökéletesen értette, a testvéri latin alapján. (Kosztolányi Dezső)
hézagosság.
