hinnye
hinnye [i-e v. í-e] indulatszó híjnye, hínye (népies)
1. <Bosszúság, düh, harag kifejezésére.> Hinnye, a nemjóját! Hinnye fékomadta, morog az öreg. No majd megmorgok én! (Móricz Zsigmond)
2. <Megütközés kifejezésére.> Hinnye az angyalát, mondok – valami jánycseléd csúfot űz belőlem. (Móricz Zsigmond)
3. <Sajnálkozás kifejezésére.> Hinnye, de kár!
4. <Tanácstalanság, zavar, feszélyezettség kifejezésére.> Hinnye, most mit csináljak? Az apa kissé el is restelte magát, s eltaszította a lányt. – Híjnye, de rád jött a nagy szeretet. (Móricz Zsigmond)
