hittérítő
hittérítő melléknév és főnév
I. melléknév Olyan <személy>, aki vmely vallási szervezet kiküldöttjeként – többnyire hazáján kívül – a maga vallására igyekszik téríteni más vallásúakat, rendsz. keresztény hitre nem keresztényeket. Hittérítő pap, szerzetes. || a. Ilyen személyre jellemző <magatartás>. Hittérítő buzgalom, tevékenység.
II. főnév Hittérítő személy; misszionárius. Keresztény, mohamedán hittérítő. Vámbéry beszéli, hogy egy angol hittérítő járt Teheránban. (Jókai Mór)
hittérítői.
