horony
horony főnév hornyot, hornya (építészet)
Falba, padlóba, mennyezetbe v. vmely gépbe, szerkezetbe vájt csatornaszerű, kis keresztmetszetű barázda egymásba illő részek jobb összeillesztésére v. díszítésül, cső, huzal stb. elhelyezésére. Ott a gót regényes egyház csonka csúcsa, gazdag hornya, | igazán regébe illik. (Babits Mihály)
Szóösszetétel(ek): horonygyalu; horonyhúzó; horonynyílás; horonyvéső.
