horpadt
horpadt melléknév -an, -abb
1. Olyan <tárgy>, amelyen vmely külső hatás, rendsz. nyomás v. ütés következtében horpadás van, amely behorpadt; belapult, besüppedt. Horpadt fazék, pajzs; horpadt sírok.
2. (ritka) Beesett, lapos <emberi v. (ritka) állati testrész>. Horpadt arc, homlok, mell. Rozoga kocsi. Egyetlen ló vonja, sovány vén pej. A csípeje kiáll, a háta beesett, a halántéka horpadt a vénségtől. (Gárdonyi Géza) Gyár-marta, szép, sovány, bús, alvó, Melle horpadt, válla kiáll. (Ady Endre)
horpadtság.
