hosszant
hosszant határozószó és névutó
I. határozószó (ritka, választékos) Hossza irányában, hosszában, nem keresztben. A papírt hosszant hajtotta össze. A létrát hosszant vitték. A szél … hátba löké vala Bendét, | Hogy feje görbe karéjt irván nagy termete hosszant Földre terűlt. (Arany János)
II. névutó (régies) Hosszat (I. 1). Azt is tudja, melyik ház esik magasabban, melyik alacsonyabban egész falu hosszant. (Jókai Mór) A cigányokkal utca hosszant muzsikáltatni magát, nem volt nála rendkívüli eset. (Jókai Mór)
