hurutos
hurutos melléknév -an, -abb (orvostudomány)
1. Hurutban szenvedő <személy>. Hurutos beteg, gyermek. || a. Huruttól megtámadott, ettől beteg <szerv>. Hurutos belek, gége. Gyakran hurutos a füle.
2. Huruttal együtt járó. Hurutos betegség, láz, tüdőgyulladás.
hurutosság.
