hanem
hanem [e v. ë] kötőszó
<Mellérendelt mondatok, tagmondatok, mondatrészek szembeállítására, a szembeállított m, tagmondat, mondatrész előtt.>
A. <Tagmondatok, mondatok szembeállítására.>
I. <Ellentét, főleg kizáró ellentét v. ellentétszerű szembeállítás kifejezésére.>
1. <Tagadó v. tiltó tagmondat, mondat után, olyan állító tagmondat, mondat bevezetésére, amely a tagadott v. tiltott cselekvéssel, folyamattal, megállapítással ellentétes, ill. tőle lényegesen különböző értelmű cselekvést, folyamatot, megállapítást tartalmaz.> Nem apám volt itt, hanem a nagybátyám hozta fel a fiút az ipari vásárra. Ne siránkozzatok annyit, hanem lássatok hozzá végre a munkához! –11 (ritka, irodalmi nyelvben) <Ismételve, ismételt tagadás után következő ismételt állítás bevezetésére.> Nem gyermekidért fájtak a dolgok, Nem tenmagadért nem voltál boldog, Hanem megnyíltak gyászos mennyboltok, Hanem haragra sok másért volt ok. (Ady Endre)
2. (ritka) <Állítás után következő tagadás bevezetésére:> de [2]. A gárdának a jelszavát Egész világ hangoztatja: A francia gárda meghal, Hanem magát meg nem adja. (Tóth K.)
3. <Állító értelmű közléssel szembeállított állítás bevezetésére, rendsz. olyankor, amikor a tagmondatok közt bizonyos fokú ellentét van, s a tagmondatok lazább összefüggését akarjuk érzékeltetni:> azonban. Atyja még életben van, hanem az anyja már régen meghalt. A mi emberünk … bele önté A veder vizet | … A szegény kis ürge egy darabig türte, Hanem aztán csak kimászott. (Petőfi Sándor) A tücsök még mindig hegedült, hanem a víg, bohó táncos, a molylepke, már halva volt. (Mikszáth Kálmán) || a. <Az első állító mondat közvetett tagadásként is érthető.> Macskási … kitermelte a fát és elmulasztott a törvény … értelmében tovább fásítani, hanem egyszerűen kukoricát vetett a földbe. (Móricz Zsigmond) || b. <A második állítás megszorítást tartalmaz s az előbbivel szembeállítható tagadás körülírásaként is felfogható:> de [2]. Dolgozék a jámbor [= Bence] szintúgy izzadt belé: Söpre, takaríta, kapkodott százfelé … Hányt-vetett; – csinált a majdani rend végett A szobában szörnyü nagy rendetlenséget. | Ott volt a kapus is, hanem ő csak nézte. (Arany János) || c. <Egymástól több tekintetben különböző megállapítások ellentétszerű szembeállításában, rendsz. nem várt, meglepő szembeállítás bevezetésére:> de bezzeg … Ő nagyon becsületes ember, hanem a fia nagy lókötő.
4. <Szembeállításban, felszólító mondatot követő felszólító mondat bevezetésére, rendsz. olyankor, amikor a második mondattal mintegy kiegészítjük előző, nem eléggé körültekintő felszólításunkat:> azonban, de. Menj fel, majd megvárlak! Hanem a táskámat ne felejtsd el magadhoz venni! Tartóztatnálak, de tudom, nem maradnál, Kivánkozol lenni már is galambodnál, Eredj tehát – hanem társaid maradjanak. (Petőfi Sándor)
II. <Megszorító, korlátozó szembeállításban.>
1. <Olyan mondat bevezetésére, amely az előző mondatban foglaltak érvényességét korlátozza, megszorítja, amely rendsz. a szándék megvalósításának feltételét v. akadályát tartalmazza:> de (I. A. I. 1). Ideát van a komp, hanem a révészek Alusznak, az is még mind tennapi részeg. (Arany János) Az urak is ihatnak, … hanem fizessenek egy piculát készpénzben. (Jókai Mór)
2. <Olyan mondat bevezetésére, amely az előző (állító) mondat alapján következtethető, ill. várt megállapítás helyett azzal részben ellentétes, ill. attól lényegesen különböző nem várt megállapítást tartalmaz; a tagmondatok közti lazább összefüggés érzékeltetésére:> (bár mást várnánk,) azonban, de (I. A. I. 2). Az ellenség kurjongat erősen, Száz kötél szétmállik, száz rakonca pusztul: Hanem az ágyúknak a füle sem mozdul. (Arany János) Kecskét őrzött, málét evett, tejet ivott, hanem azért mind a tizenkét gyermekét haramiának nevelé. (Eötvös Károly) || a. <Elismerés, dicséret után következő kifogás, ellenvetés előtt.> Ez az ember talpig becsületes, hanem nagyon is szabadszájú. [Somlyónak] aranyszínű nedve … behűtve a világ bármelyik pecsenyeborával fölveszi a versenyt. Hanem az a baja a kereskedelemben, hogy nem egyforma. (Mikszáth Kálmán) Nem mondom, még fiatal vagy az állásodban, hanem azért annyit megtehetnél, hogy ezt a széndarabot megvizsgáltatod a városnál. (Móricz Zsigmond) –21 <Elbeszélésben, hosszabb részletezés után következő állítással ellentétes állítás bevezetésére.> Kincses Abdul… palotájában tömlőkkel állt a vert arany… Hanem hiszen annál szegényebb volt szomszédja, aki ott a süllyedt házban lakott. (Jókai Mór) –22 <Hasonló helyzetben, vmelyik részletre vonatkozó ellentét bevezetésére.> Az édes álom … nem mert szemére szállni még sokáig, Szinte a pirosló hajnal hasadtáig … Hanem amidőn már szépen megpitymallott, És elült a szúnyog, és a zaj sem hallott, Akkor lelopódzott a fiú fejére. (Arany János) A hadnagy kedvetlen volt, …hanem egyszer aztán kilencet talált ütni, amire nagy hurrah-kiáltás támadt és a hadnagy is vidámabb lett. (Mikszáth Kálmán)
3. <Nehézségek, akadályok részletezése után, nem várt esemény, folyamat, megállapítás bevezetésére:> azonban (nem csoda, hiszen); de (I. A. I. 3). A fiú sokba került; hanem hát egyetlen gyermek volt. (Jókai Mór) Tán meg is halt volna, egészen elfogyott az életereje, hanem fenntartotta a várakozás. (Mikszáth Kálmán) || a. <Megengedő értelmű, megengedést kifejező állító mondat utáni olyan állító mondat bevezetésére, amely bizonyos fokú ellentétben áll az előzménnyel:> de (I. A. I. 3a); azonban. Az „anderes Städtchen, anderes Mädchen” [= más városka, más lány] közmondás nem bolondság. Az új leányokat még talán elengednék a hadnagy urak, hanem az új városokra, melyekben új uzsorásokat és új hitelt találnak, határozottan szükségük van. (Mikszáth Kálmán) || b. <Megengedő értelmű állító v. tagadó közlés után, ellenvetés bevezetésére:> de (I. A. I. 3b), azonban. Reggel … még egyszer kiváglak, pokol fajzatja, hanem aztán azt se halljam, hogy apád vagyok. (Mikszáth Kálmán)
III. (ritka) <Fokozás, nyomósítás bevezetésére.>
1. <Más tárgyra, más körülményre vonatkoztatott, fokozást tartalmazó állítás bevezetésére:> de (I. A. III. 1); azonban. Sokan voltunk ott, hanem a legközelebb még többen leszünk.
2. <Nyomósító ismétlés bevezetésére.> Gyere el hozzánk ma este! Hanem (igazán) elgyere ám!
IV. <Érzelmileg színezett mondatban, gyak. személyes állásfoglalás bevezetésére.>
1. <Annak kifejezésére, hogy a beszélő elismer, méltányol, helyesel vmit:> no de (nem csoda, hiszen) … Háromszorosan vagy, im, boldog, hanem érdemled [= megérdemled]. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
2. <Nem várt gyanakvás, elutasító magatartás v. egyéb zavaró körülmény bevezetésére.> Pár percig elragadtatással nézték a vityilló külsejét, aztán becsöngettek. Hanem a házőrző leány … gyanakodva nézett rájok. (Ambrus Zoltán) || a. <Ellenvetés, kifogás, elítélés bevezetésére, elismerés korlátozásaként.> Midőn a görög civilizáció (civilizáció! hanem idegen) a római nemzetiség fölébe emelkedett, … már akkor Róma hanyatlásnak indult. (Kossuth Lajos) Óh szépek a virágok mindenütt, Hanem tüntetni nem szabad velük. (Reviczky Gyula) [A beszéd] szépen volt elmondva, tetszett mindenkinek, az asszonyok dicsérték a karzaton, hanem valami nem megy a fejembe. (Mikszáth Kálmán)
3. <Eldöntendő kérdés után, beleegyezést jelentő mondat bevezetésére, kihagyást, a gondolatmenet ugrását érzékeltetve:> de aztán … Szaladsz Spártába mingyárt másikért? Hanem siess. – Repűlök. (El) – De hamar járj. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
V. <Más gondolatra, más tárgykörre való áttérésben.>
1. <Főleg hosszabb részletezés után v. vmely közlés után, más beszédtárgyra, a szót másra terelő használatban, rendsz. önálló mondat élén.> Jó anyja eléggé Zsémbelt rá; de akár a száraz falra marokkal Borsót hintett vólna, szitok, mocsok és a hurítás Annyit tett Matyinak, (Matyi volt neve a sihedernek). Ily tunya életet élt ő jó ideig; hanem egyszer Hóltra elúnta magát; hosszúknak kezdte találni A napokat, s nem elég tágasnak az anyja telekjét. (Fazekas Mihály) Nem erőtetlek hát, fiam, házasságra; Hanem amit nyujtok hálámnak fejében, Elfogadását nem tagadod meg tőlem. (Petőfi Sándor) –11 <Hasonló szereppel, párbeszédben.> [Az áldozati állatnak] nyelvét külön szokás levágni. – Tudjuk. Hanem, tudod mit? – Halljam hát. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
2. (népies) <Elbeszélésben, idézet bevezetésére:> de (I. A. VI. 2).
3. <Odaértett előzményre vonatkoztatva, érzelmileg színezett mondatban:> de (I. A. VI. 3). Hanem erre iszunk egyet!
4. <Hosszabb kitérés után, a további részletezést megszakító, a tárgyra visszatérést előkészítő mondat v. új gondolati egység első mondatának bevezetésére:> de (I. A. VI. 4); no de. Hanem elég ebből ennyi. Hanem térjünk vissza a tárgyra.
B. <Mondatrészek szembeállításában.>
1. <Páros használatban, tagadó szerkezet v. tiltást tartalmazó szerkezet után következő állítás, állító szerkezet szembeállított szava, szószerkezete előtt, az állítás nyomatékosabb kifejezésére.> Nem a testvérem, hanem az unokatestvérem volt ott. Nem ma történt, hanem tegnap. Nem pénzért csinálom, hanem ingyen, barátságból. Ne a fiúnak add ezt a könyvet, hanem a lánynak! A harmadfü csikó … Nem a tehertől fél, amelyet húznia kell majd, Nem! hanem a hámtól, mely korlátozza futását. (Petőfi Sándor) Nem a székely, nem is Laczfi, | Kit Isten soká megtartson; Hanem az a: László! László! | A győzött le minket harcon. (Arany János) A halálos ágyon sohsem az elme nyilatkozik, hanem mindig a szív. (Gárdonyi Géza) Nem is szerelem, amit érez, hanem rettegés és félelem attól, hogy szerelembe talál zuhanni. (Móricz Zsigmond) Nem isten, nem is az ész, hanem a szén, vas és olaj, a való anyag teremtett minket. (József Attila) –11 <Hasonló szerkezetben, az állítmány tartalmának nyomósítására, szorosabban összefüggő szerkezetek közt.> Amit a népért tettem, nem érdem, hanem csak kötelesség. (Kossuth Lajos) A kutyák lefeküdtek lustán a kapuajtók elé és nem ugattak, hanem csendes filozófiával pislogtak és morogtak. (Mikszáth Kálmán) Nem ment egyenesen a kaszinóba, hanem a Petrezselyem utca felé került, ahol a fuvaros lakott. (Babits Mihály) Nem a főajtón mentek fel…, hanem megkerülték a házat. (Móricz Zsigmond) –12 (ritka) <Hasonló szerkezetben, toldásszerű határozó(k) bevezetésére.> Soha még egészséges ember nem követett el a reggeli órákban… öngyilkosságot, hanem vagy este, vagy éjjel. (Gárdonyi Géza) –13 <Nyelvi részletek, főleg szóalakok szembeállításában, rendsz. helyesbítés, helyreigazítás bevezetésére.> [Pálháziék szalonjában] a színésznők szívesen fogadtatnak? – Pardon, nem színésznők, hanem színésznő – felelt Márta asszony némi büszkeséggel. (Krúdy Gyula) || a. (ritka) <A más, az egyéb v. vmely hasonló jelentésű szóval való szembeállításban, nyomatékos állítás kifejezésére; ilyenkor gyakran elmarad a kötőszó.> Egész nap nem volt gondja másra, hanem csak arra, hogy …
2. (ritka) <Tagadással szembeállított, is kötőszóval kapcsolt fokozó állítás kiemelt szava előtt; kevésbé nyomatékosan, mint a de-vel történő szembeállításban.> Nem egyszer, hanem tízszer (százszor) is megmondtam.
3. <Páros használatban, nemcsak kötőszóval bevezetett mondat után következő is kötőszóval hozzákapcsolt állítás, állítószerkezet szembeállított szava, szószerkezete előtt:> nemcsak …, hanem … is. Nemcsak Pétert hívták meg, hanem Pált is. Hej, pedig [Bence] öreg már, sirban a fél lába, Épen olyan, mint az apja hajdanába, | Apja, a vén Bence, kitől nemcsak nevet, Hanem hűséget is mintegy örökbe vett. (Arany János) Szindbád leszállott az ócska ládáról, amelyen nemcsak a direktor szokta kipihenni gondjait, hanem a kövér komikus és a többi idősebb színészek is, akik nem féltették ruházatukat a ládában leselkedő alattomos szegektől. (Krúdy Gyula) || a. <Hasonló szerkezetben, olyan rendsz. elismerő állítás kiemelt szava v. szószerkezete előtt, amely vmi nem várt többletet tartalmaz:> nemcsak (hogy) …, hanem (még) … is. A felesége nemcsak szép, hanem okos is. Nemcsak lelkiismeretes munkás, hanem leleményes újító is. [Keresztapámat] apámhoz nemcsak a komaság kötötte, hanem régi iskolai jópajtásság is. (Gárdonyi Géza) || b. <Hasonló szerkezetben, nemcsak kötőszóval bevezetett tagadó mondat utáni állításnak v. tagadásnak kiemelt szava v. kiemelt szószerkezetének első szava előtt, rendsz. fokozó v. fokozást is tartalmazó mondat bevezetésére:> nemcsak (hogy) nem …, hanem (még v. (bizalmas) még hozzá) … (is); nemcsak (hogy) nem …, hanem még nem is … Nemcsak hogy nem láttam, hanem még nem is hallottam róla. Nemcsak hogy nem fogad szót, hanem még (hozzá) állandóan felesel. Házas embernek menyecskével eljátszogatni … jogos és szabad, s ilyenkor a férj nemcsak hogy nem sértődik meg, hanem megragadja az alkalmat, hogy a saját feleségének egyszer ő is odamondogasson. (Móricz Zsigmond)
4. <Jelzővel toldásszerűen szembeállított szó v. kifejezés előtt, főleg elismerés korlátozásában:> azonban, de. [A kasznár] becsületes, hű ember volt, hanem parázna szájú. (Mikszáth Kálmán)
C. <Főmondat értékű szóként, hogy kötőszavas mellékmondat, főleg alanyi, tárgyi v. határozói mellékmondat előtt.> A kutyák haragját nem egyéb okozta, Hanem, hogy a farkast az udvarba hozta. (Arany János) Nem is egyébiránt indított el [édesanyád] engem | Fölkeresni téged, Miklós, édes lelkem, | Hanem hogy legyek hű ápoló cseléded. (Arany János)
