hangol
hangol ige -t, -jon
1. tárgyas (zene) Hangol vmit: azzal van elfoglalva, hogy vmely hangszernek (főleg húros hangszernek, orgonának, üstdobnak) a hangot képző szabályozható részeit tartósan úgy állítja be, hogy azok az illető hangszerre meghatározott hangmagasságot és hangközöket adják. || a. tárgyas (zene) <Vmely (rendsz. húros) hangszert> a kamarahang alapján, annak magasságához viszonyítva tisztán hangzóvá tesz, hangjait kellő arányba hozza. Brácsát, csellót, hegedűt hangol; lejjebb hangol; följebb hangol vmit egy hanggal. || b. tárgyas (tárgy nélkül is) Több v. különféle hangszer hangját arányosan egybehangzóvá teszi; összehangol. A hegedűt a zongorához hangolja. A zenekar már hangol. A zenekar halkan hangol a mélyben. (Krúdy Gyula)
2. tárgyas (ritka, rádiótechnika) <Rádiókészüléket> a venni kívánt adóállomás hullámhosszára beállít. A szelektív készüléket könnyű hangolni.
3. tárgyas (tárgy nélkül is) (átvitt értelemben) Vkit vmire hangol: vkit vmilyen hangulatba hoz. A bor jókedvre hangol. A jó asszonyság nagyon rossz kedvre volt hangolva. (Jókai Mór) Mulatságos jelenet volt és jó kedélyre hangolta a beteget. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyas (többnyire rosszalló) Vkit, vmit úgy igyekszik befolyásolni, hogy vmilyen magatartást, véleményt sugall neki. Egymás ellen akarta hangolni őket. Jóindulatra hangoltam irántad a bizottságot. A kollegiális szerénység érzelme türelemre hangol pályatársaim iránt. (Arany János) Mindent elkövetnek, hogy a közvéleményt ellened hangolják. (Mikszáth Kálmán)
4. tárgyas (határozóval) (átvitt értelemben) Vmivel összehangol vmit, vminek az összhangját, együttműködését lehetővé teszi, megteremti; összeegyeztet, arányosít. Ezeket a munkálatokat a jövőben együvé kell hangolni. Az árakat és béreket egymáshoz hangolják.
Igekötős igék: áthangol; egybehangol; elhangol; felhangol; lehangol; összehangol; újrahangol.
hangoló; hangolt; hangoltat.
