hangya
hangya főnév hangyát, hangyája
1. Nagy, szervezett közösségekben, családokban élő fekete, barna v. barnáspiros, erdőn-mezőn futkározó, rendsz. szárnyatlan apró rovar; potrohát vékony nyél köti a torhoz. Barázdás, bütykös, gyűrűs, réti hangya. Csípték a hangyák. Nyüzsögnek a hangyák. Szóláshasonlat(ok): szorgalmas, mint a hangya: nagyon sz.; (úgy érzi,) mintha hangyák futkosnának v. másznának rajta: bizsergést, zsibbadást érez. Úttalan utakon kutatja a maga zsákmányát s téli eleséget gyűjt … a pici hangya. (Bársony István) Hűvösvölgyi mezőiden finom csirkecsontok! kalácsmorzsák a hangyáknak! (Gelléri Andor Endre)
2. (állattan) Hangyák: az ilyen fullánkos, hártyás szárnyú rovarokat magában foglaló család (Formicidae).
Szóösszetétel(ek): hangyacsalád; hangyacsípés; hangyafészek; hangyaleső; hangyanyom; hangyaraj; hangyasokaság.
hangyácska; hangyás.
