hártya
hártya főnév hártyát, hártyája
1. <Rendsz. folyékony v. lágy anyag felületén> az anyagból magából képződő, vékony, szilárdabb réteg. A hidegben a tócsán hártya képződik. Hártya van a tejen. || a. Vmit bevonó vékony, rendsz. áttetsző réteg. Csípős áprilisi hajnal volt, alig látható finom ezüst hártya vonta be a füveket. (Mikszáth Kálmán)
2. <Emberi és állati testben> egyes részeket borító, bevonó, vékony, rugalmas burok.
3. Írás céljára finoman kikészített, vékony állati bőr; pergamen. Hártyára írt kódex. Hírt róla [= a zendülésről] tegyenek röpülő nyílszárnyon Vagy Etel parancsát váltva tovább vessék, Könnyü írott hártyán vigye nyilsebesség. (Arany János)
Szóösszetétel(ek): 1. hártyabőr; hártyafelület; hártyafinom; hártyairat; hártyalap; hártyaselyem; hártyavékonyság; 2. agyhártya; csonthártya; dobhártya; érhártya; hashártya; ínhártya; jéghártya; kötőhártya; mellhártya; nyakhártya; nyálkahártya; recehártya; szaruhártya; szivárványhártya; szűzhártya; viaszhártya.
hártyás.
