has
has főnév -at, -a
1. <Az emberi és állati testben> a rekeszizomtól az ágyékig terjedő üreg a benne levő emésztőszervekkel (nőknél a méhvel is) együtt. ® Ex has. ® csont van a hasában. A golyó a hasába fúródott. Daganat van a hasában. || a. Az e fölött levő külső testtájék; hasfal. ® Félreáll a hasa; kidülled a hasa; hasba ® vállas; hasára süt a nap: (átvitt értelemben is) késő reggelig alszik, lustálkodik; hasára üt: (átvitt értelemben, bizalmas is) ötletszerűen, adatokra nem támaszkodva mond valamit, amikor alaposabb megfontolásra, tájékozottságra volna szükség; behúzza, kidülleszti a hasát; (átvitt értelemben) hasát fogja nevettében: olyan nagyon nevet, hogy alig bír magával. Anyajegy van a hasán. Szóláshasonlat(ok): úgy jóllakik, hogy a hasa is degeszre v. félreáll: annyit eszik, hogy a hasa kemény lesz a jóllakástól; olyan a hasa, mint a ® dob; olyan a hasa, mint egy ® hordó. Megjelent a kövér mészáros …, hasára terített véres köténnyel. (Kuncz Aladár) Feküdjön csak szépen hanyatt, ne mozduljon, ne feszítse a hasát. (Nagy Lajos) || b. (rosszalló, gúnyos) Nagy, kövér has, pocak. Hasat ereszt: pocakosodik; ® hizlalja a hasát; csak a hasát ® növeli; (csak a) hasát ® növeszti. Szűcs György gazda … már régen Ott ülne a birószéken, Hasa, hája, kéknadrága … Minden kész e méltóságra: De mit ér, ha nincs bajusz! (Arany János) A nagy ember lejött a katedráról, és amennyire nagy hasa és kurta karjai engedték, megölelt. (Móra Ferenc) || c. (bizalmas) Hasból (beszél): a) szája mozgatása nélkül b., azt a látszatot keltve, mintha a hang a hasából jönne; b) (átvitt értelemben, bizalmas) készülelenül, kapásból, találomra b. Készen vagy-e már a dikcióddal? … Csak úgy a hasadból beszélsz? (Jókai Mór)
2. A gyomor, néha a belekkel együtt. Csikar, fáj a hasa; majd ® kiesik a hasa; ® megy a hasa; ® mocorog vkinek a hasa; ® telik a hasa vkinek; ® üres a hasa; (pukkadásig) ® tele van a hasa; ® elcsapja a hasát; megterheli a hasát; ® teleeszi a hasát; ® tömi a hasát; ® korgó has(sal). (szójárás, népies) Inkább a has szakadjon, mint az étel v. ez a kicsi megmaradjon: <tréfás kiszólásként> ne hagyjunk a tálban egy falatot sem. Zsebem üres, ennél fogva Üres az én hasam is. (Petőfi Sándor) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) Ez mint a táplálkozás jelképe; maga a (bőséges) táplálkozás, evés-ivás. Spórol a hasán; csak a hasának él: csak azzal törődik, hogy jókat ehessen, ihasson; sokat költ a hasára; szereti a hasát: szeret nagyokat enni, inni. A hasa az istene. A hasától, szegény, sohse sajnálta a pénzt. (Móricz Zsigmond)
3. (népies) A terhességgel v. vemhességgel járó megnagyobbodott has (1). Nagy a hasa, nagy hasa van: terhes; ® domborodik a hasa. Hogy az urunk megjön este … | egész éjjel ölelgetjük | s gömbölyödő kis hasunkat nézegetjük hajnalban. (József Attila) Miért dolgozik nagy hassal utolsó percig a mi anyánk? … (Gelléri Andor Endre)
4. A törzs egész mellső, ill. (állatnál) alsó része. Hason csúszik: (átvitt értelemben is) nagyon megalázkodik; hason ® mászik; hason v. hasra fekszik; hasra esik, vágódik vki előtt: (átvitt értelemben is) a) (gúnyos, rosszalló) szolgai módon megalázkodik; b) (bizalmas) vkinek a tekintélyét, fölényét, eredményének nagyszerűségét ámulva, csodálva elismeri. Azt hitte, hogy ettől rögtön hasra esnek. A kormánypártnak túl készséges emberei nagyon hasra estek. (Vas Gereben) Gergely nagyot kurjant: – Hasra! A legények el nem tudják gondolni, miért? (Gárdonyi Géza)
5. (átvitt értelemben) Tárgyak öblös, kiszélesedő ürege. A hordó hasa; a kulacs hasa.
6. (tájszó) A búza hasban van: szárban van. A búza még május derekán se volt hasba. (Móricz Zsigmond)
Szólás(ok): ld. anya, drága, lyuk.
Szóösszetétel(ek): 1. hasfelmetsző; hasheveder; haskorgás; hasmetszés; hasrázkódtató; hasrész; hasszorító; hasszorulás; hasuszony; 2. alhas; hordóhas; pókhas; vérhas.
hasacska; hasika; hasikó.
