hasáb
hasáb főnév -ot, -ja
1. Gömbölyű fából vastagabb darabokra hasított tűzifa egy darabja. A tűzre tesz egy hasábot. Lobogó kandalló Hasábja búg. (Juhász Gyula) || a. (erdészet) Hasábfa (1).
2. (mértan) Olyan test, melynek alap- és fedőlapja két egybevágó, egyenes vonalú síkidom, oldallapjai pedig paralelogrammák; téglatest. Egyenes, ferde, háromszögű, négyszögű, sokszögű hasáb.
3. (nyomdászat) Ideiglenesen összeállított, a lap végleges tükrénél (9) rendsz. hosszabb, tördelésre váró szedés (2a). A tanulmány ki van szedve, de még hasábokban áll. || a. (nyomdászat) Erről készült kefelevonat, hasáblevonat. A hasábokat elküldték a szerzőnek. [A korrektor] negyven forintért nem bolond, hogy végigolvasson tizenkét hasábot. (Jókai Mór)
4. (nyomdászat, hírlapírás) <Nyomtatott szöveg tükrében (9)> két v. több, oszlopszerű, keskenyebb rész, melyet a szövegnek függőleges vonallal v. térközzel való tagolásával nyerünk. (sajtónyelvi, választékos) Vmely újság, folyóirat hasábjain: az újságban, a folyóiratban. Az újság hat hasábra van beosztva. Ha megpillantom a lapok Hasábjain neved: Elolvasás nélkül tudom Avult eszméidet. (Tompa Mihály)
5. (ritka, fizika) Prizma (1).
6. Vmilyen hasábra (1–4) jellemző forma, alak. Hasábra vágja a fát. Hasábra oszt be.
7. (tájszó) Besavanyított egész káposztafej. Végy ki egy hasábot a hordóból. || a. (tájszó) <Káposztából, dinnyéből, tökből> egy cikk, szelet.
8. jelzői használat(ban) Hasábot kitevő v. hasáb alakú. Egy hasáb fa; (tájszó) egy hasáb káposzta: egy fej savanyított káposzta. A hónom alatt egy hasáb fa. (Gárdonyi Géza)
Szóösszetétel(ek): 1. hasábfelület; hasábkáposzta; hasábkorrektúra; hasábszedés; 2. fahasáb.
