hashajtó
hashajtó melléknév és főnév
I. melléknév (ritka) A béltartalom kiürülését gyorsító <orvosság, étel>. Hashajtó gyógyszert vett be. || a. (ritka) Ilyen eljárással kapcs. Hashajtó hatás.
II. főnév Hashajtó gyógyszer; hajtószer. Hashajtót szed, vesz be. Az öreg civil orvos … hashajtón kívül egyéb orvosságot nem rendelt. (Kuncz Aladár) Elővette a kanalát, és bevett … a hashajtóból. (Móricz Zsigmond)
