hatalom
hatalom főnév ..almat, ..alma
I. Vmely akarat véghezviteléhez, terv, szándék megvalósításához szükséges erő, képesség, lehetőség, ill. a velük való élés.
1. A kormányzás, igazgatás, igazságszolgáltatás gyakorlásának lehetősége, ill. azok tényleges gyakorlása. → Kettős hatalom; királyi, legfőbb hatalom; népi, politikai, törvényhozó, végrehajtó hatalom; törvényes, zsarnoki hatalom; a hatalom forrása, gyakorlása, megszerzése; hatalma alá → hajt vkit, vmit; hatalma alá → vet; a hatalomban való részesedés; → kienged vmit a hatalmából; kiesik, kipottyan a hatalomból; kitúr vkit a hatalomból; hatalmon van; hatalomra tör; átadja, átveszi, bitorolja, gyakorolja a hatalmat; → megragadja a hatalmat; megszerzi a hatalmat; csorbítja, gyengíti, erősíti vkinek a hatalmát; hatalom kicsavarja a hatalmat vkinek a kezéből. Hatalmát az egész országra kiterjesztette. Királyod a kezedbe adta | egész hatalmát. (Katona József) De hirnök jő, s pihegve szól: | „Uram, hatalmad eldült [= megdőlt]. (Czuczor Gergely) Le a kapitalizmussal! Hatalmat, húst a dolgozóknak! (József Attila) A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya)
2. Társadalmi szokás v. vmely megbízás, felhatalmazás által biztosított lehetőség arra, hogy vki vmely kisebb közösségben, ill. vmely tevékenységi területen akaratát érvényesíthesse, ill. tervét, szándékát megvalósíthassa. Apai, szülői hatalom; hivatali hatalom; vkinek a hatalma alatt áll; hatalmában ® áll vmi; a ráruházott hatalomnál fogva; hatalommal ruház fel vkit; visszaél hivatali hatalmával. Addig nem terjed az ő hatalma. || a. Annak lehetősége, hogy vki rákényszerítheti akaratát vkire. Hatalma van vki fölött; vkinek a hatalmába esik, kerül; hatalmába ® kerít vkit; vki hatalmában van vkinek: ki van neki szolgáltatva. [Egy] titok tudásával a királynét hatalmába kerítvén, azt a legmerészebb követelésekkel zsarolta. (Vörösmarty Mihály)
3. (ritka) Erőszak. Hatalommal a rokon had Elfoglalta birtokunkat. (Arany János)
II. Kormányzást, uralkodást gyakorló személy, társadalmi réteg, szervezet.
1. Az uralkodást, irányítást, igazságszolgáltatást gyakorló személy, testület, szervezet. Egyházi, világi hatalom; a hatalom kiszolgálói; meghunyászkodik a hatalom előtt; a hatalommal érez. Én egyike voltam azon számosoknak, kik éveken keresztül figyelmeztették a hatalmat …: legyen igazságos a nép iránt. (Kossuth Lajos) Sziszegve se szolgálok aljas, | nyomorító hatalmakat. (József Attila)
2. (politika) Olyan, rendsz. nagyobb állam, melynek a nemzetközi kapcsolatokban, más államokhoz való viszonyában jelentős befolyása, irányító szerepe van. ® Központi hatalmak; a szövetséges hatalmak; a háborút folytató hatalmak; döntő hatalommá lesz, nő. A török hatalom évszázadokon át uralkodott Európa egy részén. Az öreg lélek fájdalommal telt el, csak … megalkuvó bölcsességet látva e szerencsétlen földön, melyet legjobb fiai maguk adtak az idegen hatalom kezébe. (Babits Mihály) || a. Olyan állam, amelynek vmely szempontból előnyös helyzete, befolyása, lehetőségei vannak. Ipari hatalom; jelentős gazdaági, katonai hatalommá vált.
III. Természeti, emberi v. szellemi hatóerő.
1. Természeti hatóerő; hatékonyság. Az elemek, a napsugár, a szél, a víz hatalma. Márciusi Nap, nagy a te hatalmad. (Ady Endre)
2. (irodalmi nyelvben) Emberi erő. S nincs ellenállás e viharnak, – Széttörni e varázs gyürüt Nincsen hatalma földi karnak. (Arany János) Fölmászva a legmagasabb bástyaoromra, megfútta teljes hatalommal a vadászkürtöt. (Jókai Mór)
3. (csak birtokos jelzős szerkezetben) Vmely állami, nemzeti közösségnek gazdasági, katonai, esetleg erkölcsi, szellemi ereje. Növeli, erősíti gazdasági, katonai hatalmát. A nemzet egyik legfőbb hatalma művelődésében rejlik. Az állam katonai hatalmának minden csorbítását … a törvény a legszigorúbban bünteti. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya)
4. (választékos) Vmely lelki, szellemi erő, amelynek ellenállhatatlan befolyása, hatása van vkinek akarati, érzelmi életére, ill. amely módot, lehetőséget ad vmire. A jóság, a szív hatalma; a tudás hatalma; a bűn, a megszokás, a szenvedély hatalma. A dal hatalmát add nekem, sors! (Vörösmarty Mihály) || a. (ritka) Anyagi erő, érték. A pénz hatalma. Húsz esztendőm hatalom, | húsz esztendőm eladom. (József Attila)
5. (átvitt értelemben, választékos) Vmely megszemélyesített természeti v. személyhez kötött szellemi erő v. ennek segítő, oltalmazó, ill. ártó, rontó hatása. Égi hatalom v. hatalmak: Isten, sors; ® felsőbb hatalmak; ördögi hatalom; a ® sötétség hatalmai; nincs olyan hatalom, (mely ezt megakadályozná): senki és semmi (nem tudja megakadályozni). Valahol a Volgán túl … van valami ördögimádó szekta, az mondhatja ki ezen a hangon a sorsát igazgató misztikus hatalom nevét … (Móra Ferenc) Bátran szólhassak … mig az égi és ninivei hatalmak | engedik hogy beszéljek s meg ne haljak. (Babits Mihály) || a. (irodalmi nyelvben) Ártó erő, hatás. A kardnak nem volt rajta hatalma. Maradásnak Ördögi szelleme volt a lyány, ki varázs erejével Vonza, … de ne félj, nincs rajtad semmi hatalma. (Arany János)
Szóösszetétel(ek): 1. hatalomátadás; hatalomátvétel; hatalomérzet; hatalomféltés; hatalomgyakorlás; hatalomittas; hatalommegosztás; hatalomsóvár; hatalomszerzés; hatalomvadász; 2. államhatalom; erőhatalom; főhatalom; karhatalom; kormányhatalom; közhatalom; nagyhatalom; proletárhatalom; szovjethatalom; tanácshatalom; teljhatalom; tengelyhatalom; világhatalom.
hatalmú.
