határoz
határoz ige -tam, -ott, -zon
1. tárgyas (csak névmási tárggyal) <Személy, közösség, rendsz. megfontolás után> arra a döntésre, elhatározásra, megállapodásra jut, hogy tesz vmit. Azt határozta, hogy elutazik. Mit határoztál? Semmit sem határozott. || a. (ritka) Vmire határozza magát: vmely cselekvésre elszánja, eltökéli magát. Szakításra határozta magát. Egy percig habozott, hogy szóljon-e, aztán egyszerre a szólásra határozta magát. (Mikszáth Kálmán)
2. tárgyatlan Határoz vmiről, vmi felől, vmiben stb.: <hatóság, tanácskozó testület> vmely, hatáskörébe tartozó ügyben v. kérdésben kötelező érvénnyel állást foglal; dönt. Csak szervezeti kérdésekben határoz. Erről a miniszter még nem határozott. Uraim! … Isten kezökbe adta a mai határozattal a nemzet életét … Önök határozni fognak. (Kossuth Lajos) Az ekként összehívott országgyűlés megbízásának meghosszabbítása tárgyában maga határoz. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya) || a. tárgyatlan Vhogyan határoz: <személy, hatóság, testület> vmely módon dönt, vmilyen döntést hoz. Előbb elutasította az ajánlatot, de később másképpen határozott. A bíróság úgy határozott, hogy …
3. tárgyatlan (csak 3. személyben, -t ragos mértékhatározóval) <Dolog> számít, jelent, szerepet játszik. Mit határoz az? Ez nála nem határoz. Ennyi pénz nála nem határoz semmit. Ilyenkor a többség száma … nagyon sokat határozott. (Vas Gereben)
Igekötős igék: elhatároz; meghatároz.
határozás.
