hátsó
hátsó [tárgyas v. ccs] melléknév és főnév
I. melléknév -bb
1. Hátulsó (I. 1). Hátsó ajtó ¬; hátsó bejárat, épületek; (átvitt értelemben) hátsó gondolat: vmely magatartás mögött rejlő, azzal ellentétes g.; hátsó lépcső, sonka, ülés; a ház hátsó sarka; a könyv hátsó lapjain; a kutya hátsó lábai; a papír hátsó oldala; a hátsó sarokban ülők. A hátsó ajtón ment ki. A dajka elindult, a hátsó udvar kapuján. (Arany János) Az igenlő válaszra kulcsait előkotorászta hátsó zsebéből. (Kosztolányi Dezső)
2. (bizalmas, tréfás) Vkinek a hátsó fele v. fertálya: alfele, fara, feneke. Megpaskolta a gyerek hátsó felét.
II. főnév -t, -ja (ritka, bizalmas, tréfás) Vkinek, vminek a hátsó fele, fara, feneke.
Szóösszetétel(ek): hátsóajtós.
