hatvány
hatvány főnév -t, -ok, -a
1. (mennyiségtan) Olyan – rövidített formában jelölt – szorzat, amelynek tényezői azonosak, s amelyben a tényezők számát a kitevő mutatja (pl. x5 = x • x • x • x • x). Pozitív, negatív hatvány; tört kitevőjű hatvány. A hatvány alapból és kitevőből áll. || a. Hatványra emel: a) (mennyiségtan) <vmely számot, mennyiséget> hatványoz (1); b) (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) megsokszoroz. Olyan időtöltést értettem, ami az én férjem … lelkét betölti, értékét hatványra emeli. (Jókai Mór) || b. (mennyiségtan) Vhányadik hatványra emeli: önmagával szorozva annyiszor veszi tényezőül, ahányadik hatványt a kitevő mutat. Az y-t a hatodik hatványra emeli. || c. (mennyiségtan) E műveletnek, a hatványozásnak eredménye, ill. az ezt feltüntető kifejezés. (Vmely számnak, algebrai kifejezésnek) ® első, ® második stb. hatvány(a); ® ikszedik hatvány; 3 második hatványa 9; x ötödik hatványa x5.
2. (rendsz. többes számban) (iskolai) Hatványozás. A hatványokkal foglalkozunk.
Szóösszetétel(ek): hatványalak; hatványjel; hatványmutató.
