hazamegy
hazamegy tárgyatlan ige
1. Oda megy, ahol lakik; lakására megy. Hazamegy a kabátjáért; hazamegy a gyermekeihez. Hazament vacsorázni. Munkaidő után hazamegy, és otthon olvas, tanul. Haza megyek, ölébe vesz dajkám. (Petőfi Sándor) Édesanyám … magához szorított, s bukdácsolva mentünk haza. (Móricz Zsigmond) Este hazamegy, magára zárja a sötét lakást. (Gelléri Andor Endre)
2. Abba a helységbe, arra a vidékre megy, ahova való, ahonnan származik; ellátogat a szülőföldjére. Nyáron hazament felújítani gyermekkori emlékeit. || a. <Szüleitől v. családjától távol élő személy> szüleihez v. családjához megy; meglátogatja hozzátartozóit, családját. Ma nincs itthon, hazament az anyjához. || b. Olyan érzésekkel, úgy megy valakihez, mintha saját otthonába menne. Hazamegyek hozzájuk.
3. <Külföldről> visszatér hazájába, otthonába. Kidobolták, hogy az olasz foglyok jelentkezzenek … Hajóval fogják őket Pestre felvinni. Onnan aztán mennek haza. (Móricz Zsigmond)
hazamenés; hazamenő.
