hazatalál
hazatalál tárgyatlan ige
Megtalálja a hazafelé vezető utat, és hazaér. Egyedül is hazatalál. A hímgalamb bizonyosan haza fog találni nőstényéhez. (Jókai Mór) Ember legyen, aki hazatalál ebben a feneketlen pusztaságban. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) <Vmely közösségből kiszakadt, önként eltávozott személy> hosszabb távollét után (rendsz. érzelmi okokból) véglegesen visszatér. A disszidáltak egy része hazatalált. A tékozló fiú hazatalált.
hazatalálás; hazataláló; hazatalált.
