háztető
háztető főnév
A ház falain fedélként nyugvó ferde v. vízszintes síkú építmény, amely a házat az időjárás viszontagságai ellen védi. Lapos háztető; ® csorog a háztető. Hej, tűz van, tűz van, ég a háztető. (Vörösmarty Mihály) A király házára mindjárt ráismértem Kétfejű sasáról, mely a háztetőn ül. (Garay János) [A zászló] áll … | a háztető ormán, | egyedül bírkózva a csönddel és a viharral. (Kosztolányi Dezső)
Szólás(ok): ld. zsindely.
háztetejű; háztetős.
