hegeszt
hegeszt [e-e] ige -ett, ..esszen [ë, e-ë]; -eni [e]
1. tárgyas (műszaki nyelv) <Acél-, fém- v. műanyag tárgyakat, kül. egymáshoz illesztendő alkatrészeket széleiken> az olvadáspontig felhevít, és összekötő anyag nélkül v. idomíthatóvá tett töltőanyag hozzáadásával egyesít. A rács rúdjait egymáshoz hegeszti. || a. (tárgy nélkül) Varrattal hegeszt; fényívvel, gázzal, hegesztőpálcával, -pisztollyal, villamosan hegeszt.
2. tárgyas (régies) Hegeszt vmit: <orvossággal, gyógyszerrel> vmely seb, fekély hegesedését, begyógyulását segíti. Gyógyította … az az ifjú sebét, lassan-lassan hegeszteni kezdé. (Jókai Mór)
Igekötős igék: meghegeszt; összehegeszt.
hegesztés; hegeszthető; hegesztett.
