hegyi
hegyi [ë] melléknév
1. Hegyen, hegyvidéken található <dolog>. Hegyi kristály ¬; hegyi legelő, növény, ösvény, vasút. A hegyi patakok … vidám locsogással sietnek a Vágba. (Mikszáth Kálmán) Hegyi rét | sütkérezik előttem a napon. (Szabó Lőrinc) || a. Hegyen, hegyvidéken lakó <személy, csoport>. Szerző, maga is székely, e kicsiny, de vitéz hegyi nép tetteit akarja dicsőíteni. (Arany János) || b. Hegyi bor: hegyvidéken termelt, a homokinál rendsz. finomabb b. || c. A hegyek közt szokásos, ott észlelhető <dolog>. Hegyi betegség: nagy magasságban észlelhető b., amelyet a belélegzett oxigén elégtelen mennyisége, továbbá a légnyomás csökkenése okoz; hegyi éghajlat, levegő.
2. Hegyi beszéd: a) (vallásügy) Jézus Krisztusnak egy hegyen mondott beszéde, melyben főleg a boldog életről vallott felfogását fejti ki; b) (átvitt értelemben, bizalmas, gúnyos) rendsz. iránymutatásnak szánt, hosszabb beszéd, szónoklat.
