helynök
helynök [e] főnév -öt, -e [e] (vallásügy)
<A katolikus egyházban> a püspök v. érsek állandó helyettese az egyházmegyének a püspöki székhelyen kívül levő nagy városában, valamint a még ki nem nevezett püspök, érsek helyettese; vikárius. Érseki, püspöki helynök; a budapesti érseki helynök.
helynöki.
