helység
helység [e] főnév -et, -e [ë, e]
1. (hivatalos) Általában kisebb-nagyobb emberi település; falu, község, város. Népes helység; a helység határa, neve. Július 3-dikán ebéd Neumarkton, mely a salzburgi tartománynak utolsó helysége. (Kazinczy Ferenc) Végre egy megváltó ebvonítás Jelzé, hogy a helység csak egy hajítás. (Arany László) A helység hires volt a szép asszonyairól. (Mikszáth Kálmán) || a. Falu. A helység bírája, kovácsa. Szállj le hattyú, szállj le a fekete földre, Hogy írja levelét régi helységembe. (népköltés)
2.* Helyiség.
Kerülendő szó vagy kifejezés.
Szóösszetétel(ek): helységhatár.
