hepehupás
hepehupás [e-e] melléknév -an, -abb
Olyan <terület, talaj, út, táj>, amelyen sok a kisebb-nagyobb kiemelkedés, bucka és bemélyedés v. kisebb gödör, hepehupa, egyenetlen felületű, dimbes-dombos, gidres-gödrös. Hepehupás kövezet; hepehupás rét, vidék. Mámoros fejjel nem tanácsos hepehupás helyen nagy hóban botorkálni. (Eötvös Károly) Hepehupás, vén Szilágyban, Hét szilvafa árnyékában Szunnyadt lelkem ezer évet. (Ady Endre) A hepehupás tér egy helyütt … hirtelen alábukott a semmiségbe. (Babits Mihály)
