hervadozik
hervadozik [e] tárgyatlan ige -ok, -ol; -tam, -ott; -nék, -nál, -na; -zon, (választékos, irodalmi nyelvben) hervadoz [ë]
1. <Növény> lassan, fokozatosan hervad. Már régóta hervadozik ez a rózsa. Reggel, estve öntöz egy virágot, | Hogy ha megjő Csáki, fölszakassza, | S hervadozni tűzze kebelére. (Vörösmarty Mihály)
2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Személy vágyakozás, szorongás miatt> emészti magát, szomorkodik. Leány, te sírsz és hervadozsz, És ifjuságod búban hamvad el. (Vörösmarty Mihály)
Igekötős igék: elhervadozik; lehervadozik; meghervadozik.
hervadozás; hervadozó.
