hever
hever [e-e] ige -t, -jen [ë]
1. tárgyatlan <Ember, állat> rendsz. laza, kényelmes testtartással elnyúlva, tétlenül fekszik vhol. A díványon, a fűben hever. Ne keressen engöm a csárdába, Rózsám mellett heverek az ágyba. (népköltés) Kora reggel óta csöndben heverek én. (Radnóti Miklós) A divány | hosszában hevertünk. (Szabó Lőrinc) || a. tárgyatlan (tájszó) Hever a tyúk: pihenőt tart, nem tojik, nem kotlik. || b. tárgyas (hajózás, régies) Szelet hever: <állati erővel vontatott dunai, tiszai teherszállító hajó> kikötőben v. a part mentén vesztegel, mert a túlságosan erős szél miatt nem tud haladni. Csak szelet heverni megy ki a partra a hajó, mert ebben a szélviharban lehetetlen az ereszkedés. (Tömörkény István) || c. tárgyatlan <Önmagával tehetetlen v. holt ember, állat> huzamosabb ideig magával tehetetlenül, elhagyatva fekszik vhol. Eszméletlenül hever. A holttest vértócsában hever a földön. Dobogó szíve vert, Élt még, de nem tudta, s eszméletlen hevert. (Csokonai Vitéz Mihály) Ottan hever meggyilkolt hitvesem. (Katona József) Kastélyába vitette föl atyja, … Vérben, ahogy volt, nap nap után Hever egyszerű ravatalán. (Arany János) || d. || tárgyatlan (átvitt értelemben) Vkinek a lábainál hever: aláveti és kiszolgáltatja magát vkinek; meghódol neki, vkinek a hatalmában van. Az imádott nő lába előtt v. lábainál hever. A győztes hadvezér lábainál hevert az ország.
2. tárgyatlan (átvitt értelemben, ritka) <Személy> dologtalanul, terv és cél nélkül él; tétlenkedik. Ő azonban nem hevert, hanem hozzálátott tervéhez. Ébredj, ébredj, istenverte nemzet, Aki … kárhozatos lomhaságod által Mindig hátul és alant hevertél! (Petőfi Sándor)
3. tárgyatlan <Tárgy> úgy fekszik vhol, hogy nem törődnek vele, nem használják. ® Romokban hever. A levél napokig az asztalán hevert. Az ablaküveg a földön hevert villanó darabjaival (Krúdy Gyula) Előtte hevertek a reggeli lapok. (Babits Mihály)
4. tárgyatlan Kihasználatlanul, felhasználatlanul, elhanyagoltan fekszik v. van vhol. ® Parlagon hever vmi; az áru raktáron hever. Tétlenül hevernek a gépek. Hever a pénze. A kéz és az elme Szinte rozsdát kap, heverve. (Arany János) „Meghalt a nagy Pán! A nagy Pán halott!” | „Némán hever hétcsövű fuvolája … ” (Reviczky Gyula) Századok óta hever a bánya. (Gárdonyi Géza)
Igekötős igék: elhever; kihever; lehever; odahever; ráhever; végighever.
heverget; hevert; hevertet.
