hiánytalan
hiánytalan melléknév -ul
1. Olyan, amiből nem hiányzik; hiány (2, 3) nélküli. Hiánytalan összeg. Hiánytalanul elszámolt. A rábízott értékeket hiánytalanul megőrizte.
2. Olyan, akiben, amiben nincs hiány (1); hibátlan, fogyatkozás nélküli, teljes. Nem menti koponyád Alakzata sem e rosz hajlamot, Mert az nemes, mert az hiánytalan. (Madách Imre)
hiánytalanság.
