hibáztat
hibáztat tárgyas ige -tam, -ott, ..asson
1. Vmiben hibásnak, vmely baj okozójának tart, ill. nyilvánít vkit; kárhoztat. Téged senki sem hibáztat ebben az ügyben.
2. (ritka) <Vmely cselekedetet, szándékot> helytelennek, hibásnak tart, ill. nyilvánít; rosszall. Hiszen ha katona akart lenni, azt nem hibáztatom. (Jókai Mór)
hibáztatás; hibáztatható; hibáztató; hibáztatott.
