hirdetés
hirdetés főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. A hirdet igével kifejezett cselekvés, eljárás, közlési mód (főleg az igének az 1–3. és 5. jelentésében). Hirdetés útján kerestette eltűnt kutyáját. Házassága … komoly dolog, … ki is hirdették … Pedig a háromszori hirdetés időközeiben egy örökkévalóság fekszik. (Jókai Mór) || a. Az a tény, hogy vki, vmi hirdet (vmit). Az áruház, a cég, az igazgatóság hirdetése. || b. Az a cselekvés, hogy vmit (ki- v. meg)hirdetnek; vminek közzététele, nyilvánosságra hozatala. Közkegyelem hirdetése; vki nagyságának hirdetése; a jobb jövő hirdetése; új eszmék, tanok hirdetése; árleszállítás, olcsó könyvvásár hirdetése.
2. E közlés tartalma és nyelvi formája, írott v. (főként) nyomtatott, ill. rádióban, televízióban elhangzó, közvetített, filmen vetített stb. alakja, szövege. Eljegyzési, házassági hirdetés; felvételi, pályázati hirdetés; fizetett, ingyenes hirdetés; képes, szöveges hirdetés; iskolai, hivatali, üzleti, vállalati hirdetés; utcai, vasúti hirdetés; a hirdetés díja, terjedelme. Hirdetést ragasztott ki a hirdetőoszlopra, a kapura. Hirdetést tett közzé a lapokban. Elolvasta a hirdetéseket. A lapok, vasárnap sok hirdetést közölnek. Egy hirdetést hoz valamennyi lap. (Arany János) Vizsgálom a Friss Újság hirdetéseit. (Gelléri Andor Endre) Hirdetést is tett közzé az újságba. (Nagy Lajos)
Szóösszetétel(ek): 1. hirdetésgyűjtés; 2. apróhirdetés; bérlethirdetés; eredményhirdetés; hithirdetés; igehirdetés; ítélethirdetés; kishirdetés; lakáshirdetés; parancshirdetés.
hirdetési.
