hodály
hodály főnév -t, -ok, -a
1. (népies, régies) Rendsz. fedett juhakol, birkaistálló. Az aklok megteltek paripákkal, a hodályok … juhokkal. (Jókai Mór) Agyadban … égő hodályba zárt Riadt baromként bőg a rémület. (József Attila)
2. (tájszó) Nagyobb pajtaszerű gazdasági épület.
3. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) Ormótlan épület, csúnya nagy ház. Egy dísztelen hodályt építettek a szép régi házak közé. || a. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) Szokatlanul nagy, dísztelen, barátságtalan helyiség. Nem valami kellemes ilyen hodályban lakni. Hány ember fér el ebben a hodályban?
