holtpont
holtpont főnév
1. (fizika) <Váltakozó irányú mozgásban> az a pont, ahol a sebesség pillanatnyilag zérus, a mozgó test egy pillanatra megáll, mielőtt mozgásának iránya megváltozik. A feldobott kő a holtpontot elérve, esni kezd. A lendítőkerék átsegíti a gőzgép dugattyúját a holtponton.
2. (átvitt értelemben) <Ügy, tárgyalás, vizsgálódás stb. menetében> olyan szakasz, pont, válságos helyzet, amely(b)en a további előrehaladás megakad. A tárgyalások holtpontra jutottak. A gyilkosok felkutatására ugyan nyomozást indítottak, de az … holtpontra jutott. (Nagy Lajos)
