horderő
horderő [d-e] főnév (rendsz. 3. személyű birtokos személyraggal) (választékos)
Széles körben ható különleges jelentőség, fontosság. A kérdésnek nagy hordereje van. Nem értette meg az ügy egész horderejét. Te nem tudod, nem értheted e szó valódi horderejét. (Tolnai Lajos) Megtette az első nagy lépést. Rendkívül fel volt izgatva, mert érezte tettének teljes horderejét. (Móricz Zsigmond)
horderejű.
