hú
hú indulatszó, (ritka) huu, húh (bizalmas)
1. <Csodálkozás, meglepődés kifejezésére.> Hú de nagy fa! A szunyogok itten akkorákra nőttek, Hogy ökrök gyanánt is máshol elkelnének … Hát még meg a varjúk! | … hú, azok voltak ám! (Petőfi Sándor) Húh, egész madár- | Zimankóval [= a madarak egész tömegével] jösz a vásárra, hé! (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
2. <Csodálkozással vegyes elismerés v. elítélés kifejezésére.> Hú de szép! Hú de csúnyán írsz!
3. <Hidegtől való irtózás, borzongás, iszonyodás kifejezésére.> Hú! … hú a fördő hideg! (Jósika Miklós) Hú – fázom – add ide a kulacsot. (Jósika Miklós)
4. <Vmely emberi cselekedettől, magatartástól való borzongás, iszonyodás kifejezésére.> Hú, ez rettenetes! Hú, de szörnyű!
5. <Öröm, megelégedés kifejezésére.> Huu, hogy fogok én aludni, de hogy … (Móricz Zsigmond)
6. <Lehangoltság, fájdalmas emlékezés kifejezésére.> Hú, sok bajom volt nekem akkor!
7. <Észbe kapás kifejezésére.> Hú, még valamit elfelejtettem!
8. <Fogadkozás, fenyegetés kifejezésére.> Hú, ha én azt egyszer elcsíphetem!
9. <Elszántság kifejezésére v. harcias felkiáltásként.> Hú, a teremtésit, gyerünk rá! Hú! tömegek, tovább! tovább! (József Attila)
