igazodik
igazodik tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
1. <Személy> vmihez, vkihez önként igazítja magát, alkalmazkodik hozzá, azt követi. Mindenben barátjához igazodik. Csak nem fogsz hozzá igazodni! Utasításaidhoz igazodom. Környezetéhez igazodott. || a. Vmi <vmely tulajdonságában, formájában, irányában stb.> más vmit követ, más vmihez idomul, hasonul. A járda széle a ház vonalához igazodik. A kalap színe a ruháéhoz igazodik.
2. <Vmi, vki, ill. vmik, vkik csoportja> vmely (rendsz. kellemes) szokott, kívánt rendbe áll, vmely megszabott irányba, alakzatba egymás mellé sorakozik. Helyre igazodik: lassanként helyre jön, helyre áll; megtalálja a helyét; vmibe igazodik: bizonyos módon egymás mellé sorakozva vmilyen formát alkot; körbe, karéjba, vonalba igazodik. Betűi nem igazodnak a vonalhoz. Mi, tisztelői, a szokásos félkörbe igazodtunk a kupé előtt. (Mikszáth Kálmán) A tánc sehogy sem akart rendes medrébe igazodni. (Krúdy Gyula) || a. (katonaság, sport) <Rendsz. felszólító módban, vezényszóként:> pontosan a mellette állók vonalába áll. Jobbra v. balra igazodj!: az arcvonalat a jobb-, ill. a balszárny felé vetett fővel egyenes vonalra igazítsd ki. Nosza fel! sorakozz, kanyarodj, igazodj. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
3. (népies, régies) A helyes irányt keresve, ill. vmely kitűzött cél irányában megy, tart vhová, vmerre. Egy szekeret látott a parókia felé igazodni. (Tolnai Lajos)
Igekötős igék: beigazodik; eligazodik; helyreigazodik; hozzáigazodik; kiigazodik; odaigazodik; összeigazodik; visszaigazodik.
igazodás; igazodó; igazodott.
