igen-igen
igen-igen határozószó
<Nyomatékos állításban, gyak. túlzó kifejezésben:> nagyon nagy mértékben, fokban. Igen-igen szép leány; igen-igen sok pénz. Igen-igen elkelne már a jó idő. Édes anyját félti igen-igen nagyon. (Arany János) Dömsödi úrnak igen-igen szeretetreméltó életphilosophiája van. (Jókai Mór) Lajcsi korán délután eljött. Igen ünnepélyes volt, és igen-igen vörös volt az arca. (Krúdy Gyula) Ebben a legbelsőbb szolgaságban olyan igen-igen távol voltak egymástól. (Móricz Zsigmond)
