ijedség
ijedség [ijeccség] főnév -et, -e [ë, e]
Annak történte, hogy vki megijed; ijedelem; megijedés. Az ijedség első hatása alatt; az ijedségtől összerezzen. Az ijedségtől elakadt a szava. Amikor betoppant, volt nagy ijedség! Mint sas fészkibe ha idegen sas szállna: Verte vadul szivét az ijedség szárnya. (Arany János) Az egész nemzetre zsibbadt, tunya csend ül, Iszonyú rémképek s mily tétlen ijedség! (Arany László)
